50 Songs of Eleven

RSS
Partager

2 jan. 2012, 23h46m

Így közel 6 esztendőt felölelő last.fm betyárkodás után elérkezettnek láttam az időt, hogy összepattintsak egy éves listát. Igazából már többször hozzáláttam ilyen aktuális "best of", "top 10" meg hasonló semmiségek elkészítéséhez, de az északi-sarkkörön túlról származó, kecskeáldozó zenét játszó bandák nyomasztó túlsúlya már-már engem is zavart. Na de most itt van 50 szám, melyek különösképp elnyerték a tetszésemet az elmúlt esztendő során. Ha minden igaz, akkor a dátumozás tekintetében csupán egyetlen nóta nem felel meg a követelményeknek, de ez már legyen az én bajom! A zeneszámok pedig alfabetikus sorrendben, íme:

1. Africa (Toto Cover) – Golden Ages
2. Agent’s Song – thunder & lightning
3. Battleships – I’m From Barcelona
4. Before – Washed Out
5. Bloom – The Veils
6. Borrowed Time – The Broken Family Band
7. Broken Hearts – Summer Heart
8. Bushaltestelle (The Phillistines Jr. Cover) – Locas In Love
9. By Your Hand – Los Campesinos!
10. Chloe – Grouplove
11. Danger Love – Top Less Gay Love Tekno Party
12. Eileen – Tin Sparrow
13. Escapee – Architecture In Helsinki
14. Ever Falling In Love – Times New Viking
15. Ffunny Frends (The Naked And Famous Remix) – Unknown Mortal Orchestra
16. Frequency – unouomedude
17. Future Shadows – Forest Fire
18. Got The Time – Old Tapes
19. Here Now – Carousel
20. Hey Moon – John Maus
21. Love Is A Wave – Crystal Stilts
22. Luna – Hangmás
23. Midnight City – M83
24. Neu Chicago – Clive Tanaka y su orquesta
25. No Romance – Mind Spiders
26. Norgaard – The Vaccines
27. On Your Side – Icarus Himself
28. One Whole Year – Bombadil
29. Origins – Tennis
30. Polish Girl – Neon Indian
31. Santa Fe – Beirut
32. Scottish Winds - Frightened Rabbit
33. Shuffle – Bombay Bicycle Club
34. Stellar Cartographer I – radioseven
35. Sun Showers – Arrange
36. Take Me Home – Germany Germany
37. Tame The Sun – Male Bonding
38. Tergiverse – Peter Peter
39. The Tallest Tree – Sad Kolibries
40. Time To Dance – The Shoes
41. Tin Foil Empire – Raised Among Wolves
42. Understand It All – Cloud Nothings
43. Up Up Up – GIVERS
44. Waiting For My Chance To Come – Noah And The Whale
45. Winona – Chris & Jenna
46. Wooden Jetty – QTM
47. World War II (Pt. 2) - Wax Fang
48. Yellow Missing Signs – Someone Still Loves You Boris Yeltsin
49. Yours Forever – The Generationals
50. Zebra (Beach House Cover) – Yellow Ostrich


Az igazsághoz hozzátartozik, hogy ezek mellett természetesen akadtak olyan szerzemények is, melyeket - zenei szűklátókörűségemnek köszönhetően - idén ismertem meg, pedig már évekkel ezelőtt megfogantak. Ja meg olyan is volt, amit már hallottam, de mivel tavaly nem készítettem éves listát, így ők is kimaradtak a sorból. Ezért sajnálatos módon nem fért be néhány olyan remek előadó, mint például az Arcade Fire, Wolf Parade, The Naked and Famous, Coltrane Motion, Laura Marling, Mumford & Sons, Benjamin E. Morsberger, The Very Best, Woodpigeon és még sorolhatnám. Szóval ez úton is sorry, ha hiányoznának!

Rangsorolni egyébként nem volt szívem, meg hát minek is? De azért az év legjobban várt (koncert) albumát mégiscsak Simon Neil és a Johnston ikrek készítették el nekem (Revolutions - Live At Wembley), és - az előző nagylemezzel ellentétben - nem okoztak csalódást. 2011 legnagyobb kislemeze ugyancsak skót földről származik, amely kétség kívül az új Frightened Rabbit EP, ami október végén meg is érkezett, elfújva a skót szeleket (Scottish Winds) egyenesen Selkirk-ből. Ez a szám benne lenne a képzeletbeli ötösfogatban - ha létezne ilyen -, akárcsak a Noah and the Whale forradalmi napon megjelent legújabb albumáról származó Waiting For My Chance To Come című trekk is. De minden bizonnyal ott szerepelne még a Los Campesinos! is, amely pozitív meglepetésként érve feledtette el velem, hogy én nekem eddig nem is tetszett igazából ez a csapat. És nagyjából ugyanez történt a Santa Fe esetében is, bár itt talán a mozgóképeknek (meg egyéb külső hatásoknak) is jelentős szerep jutott az értékelés során. Sokkal egyértelműbb volt a helyzet a Sub Pop Records gondozásában kiadott új Male Bonding stúdióalbum első szűk két és fél percének esetében, hiszen a Tame The Sun tudott újat mutatni Nothing Hurts-ön hallottak után. Apropó, ha már előbb szó volt a külső hatásokról, akkor kénytelen vagyok megemlíteni a Polish Girl ironikus felbukkanását is, de csak ennyi! Mellesleg ha már a több áramot fogyasztó előadóknál járunk, akkor nem hagyhatom ki az év legtöbb vidámságot okozó nótáját, a Escapee-t, illetve az év legtöbbet pörgetett számát sem (melynek címében szereplő szófordulatot sajnos számtalanszor kívántam ebben az évben, de talán legjobban Moff, az Indie Pápával eltöltött ping-pong afterezés után), amely nem más, mint: Take Me Home. Így nem csoda, hogy idén ez szólt a fülemben a legtöbbet, meg hogy így utólag azt mondom, a 2011-es esztendő egyik legnagyobb felfedezettjének tekintem Drew Harrist, aki Kanadában él, meg biztos szereti Németországot, de nem értem miért kell ezt kétszer leírni?

Szóval nagyjából ennyi, még pötyöghetnék ide, de minek.

Üdv, Dokkoló

Commentaires

  • colbas

    az Indie Pápa üzen: király vagy, Dokkoló!

    3 jan. 2012, 10h54m
Voir les commentaires
Ajouter un commentaire. Connectez-vous à Last.fm ou inscrivez-vous (c'est gratuit).